Felidézte, hogy a rózsaünnepet első ízben 1999-ben, az Európában egyedülálló szőregi rózsatermesztés hagyományait továbbéltető kertészek előtti tiszteletadásként szervezték meg.

Az ünnep leglátványosabb eseményének a szombat esti felvonulás ígérkezik, amelyen hatvan, rózsákkal feldíszített lovasfogat, hintó, homokfutó, mezőgazdasági gép és más jármű, kisebb-nagyobb csoport vonul fel. A menetben résztvevők a hat kilométeres út során sok ezernyi szál rózsát osztanak szét a nézők között, a település és a járművek díszítéséhez is több ezer szál virágot használnak föl.

Az ünnep hagyományos programja a virágzó rózsaföldekre szervezett látogatás. A rendkívül csapadékos időjárás miatt idén Bata András faiskolája várja az érdeklődőket, ahol több százezer virágzó rózsatő látható.

Vasárnapig vágottrózsa-kiállítás, különféle tárlatok, virágkötészeti bemutató, első ízben levendulaszüret, virágvásár, koncertek, gyermekprogramok, táncbemutatók várják az érdeklődőket, a zárónapon családi futónapot rendeznek, melyen az indulók virágzó rózsák között tehetik meg a verseny távjait.

A rózsaünnep nemcsak Szőreg, hanem a Tisza-Maros-szög településeinek közös nagy rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj ugyanis kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a Magyarországon évente előállított 4,5-5 millió rózsatő 90-92 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. Szőregen és környékén ötven üzemben, mintegy 170 hektáron termesztenek rózsát, és ez a munka sokaknak jelent megélhetést.

Fráter György, a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének elnöke elmondta, az elmúlt 60-70 évben a fajtaválaszték kevéssé változott. Az utóbbi években azonban új irányt vett a nemesítés, a sok betegséggel küzdő régi fajták helyett a gombafertőzéseknek ellenálló változatok kezdenek terjedni. Ezek a permetezést nem igénylő fajták különösen parkokban, közterületen lehetnek népszerűek.