A születés évszaka és a hangulati zavarok kialakulásban szerepet játszó affektív temperamentumok összefüggést mutatnak. Milyen jelentősége lehet ennek? Ha az összefüggésről többet tudunk, komoly segítséget jelenthet a betegségek okainak megértésében és hatékonyabb gyógyításában – mondta el Gonda Xénia, a Semmelweis Egyetemen készült tanulmány első szerzője, klinikai szakpszichológus, gyógyszerész.

Évszakok és embertípusok

A nyáron születettek között kismértékben több a gyors hangulatváltozásra hajlamosító temperamentum, a téliek között a depresszív, az ősziek-tavasziak között az ingerlékeny – hangzott el a Berlinben tartott neuropszicho-farmakológiai alapkutatási konferencián. A Rihmer Zoltán vezette kutatócsoport 400 ember személyiségtípusát vetette össze a születés évszakával.

– Régóta folyik az a kutatás, amely a hangulati, tudományos nevén affektív zavarok okait kutatja. Régi klinikai megfigyelés, hogy a szkizofréniában szenvedő betegek közül néhány százalékkal többen születnek az év egy bizonyos szakaszában, késő télen-kora tavasszal. Ez nem nagy arány, de ha a teljes népességet nézzük, statisztikailag mégiscsak jelentős a különbség – magyarázta Gonda Xénia.

A hangulati zavaroknál is megfigyelhető ez, bár kisebb arányban. A hangulati zavart nagyon sok minden okozhatja, ezért kezdtek el azzal foglalkozni a kutatók, hogy az egészséges lakosság körében jelen lévő temperamentumok is mutatnak-e ilyen összefüggést a születés évszakával.

Ha megértjük ennek az összefüggésnek az okait, közelebb jutunk ahhoz, milyen tényezők játszanak szerepet a hangulatzavarok kialakulásában. Ezek a zavarok a népesség nagyon nagy százalékát érintik, és becslések szerint egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. Egyes vélekedések szerint 2020-ra a legnagyobb gazdasági terhekkel járó betegségek között lesznek a hangulatzavarok.

Terhesség és évszakok

A kutatók alátámasztották, hogy nem igazán értjük, mi okozza a megfigyelt, egyéni szinten csekély, de nagyobb mintán egyértelműen megfigyelhető különbségeket. Nagyon sok mindent kellene feltárni még abból, hogy ennek hátterében milyen genetikai és környezeti tényezők állnak, mi a kettő közötti összefüggés, és azt milyen biokémiai hatások közvetítik. Amennyiben azt mondjuk, ha valaki adott évszakban születik, hajlamosabb egy betegségre, akkor ez nagyon sok mindent jelenthet: összege mindazoknak a környezeti hatásoknak, amelyek a terhesség alatt az anyát, születése utáni rövid időszakban a babát érik. Ezek azok az időszakok, amelyek a központi idegrendszer fejlődése szempontjából nagyon fontosak.

A terhesség egyes szakaszainak évszakai meghatározzák, hogy milyen tápanyagok, vitaminok, egyéb anyagok milyen koncentrációban kerülnek az anyához és a magzathoz az ételekből, milyen kórokozókkal kerülnek szembe, ez milyen immunválaszhoz vezet, milyen biokémiai reakciók zajlanak a szervezetükben. Fontos a hőmérséklet, a fényviszonyok, amelyek a cirkadián ritmust, a szervezetben zajló biokémiai folyamatok belső óráját befolyásolják.

Többféle hatás lehet

Azt is több kutatás alátámasztotta, hogy a születés évszaka befolyásolja egyes agyi ingerületátvivő anyagok működésének paramétereit, s bár ezek finom hatások, felnőttkorra nyúlóan is kimutathatók.

Lehetséges, hogy környezeti hatás áll a háttérben, de nem tudni, melyik tényezőé. Lehet genetikai hatás is. Előfordulhat, hogy bizonyos temperamentumjegyekkel rendelkező vagy lelki betegségben szenvedő szülők az év egy részében kisebb valószínűséggel nemzenek gyermeket, például így van ez a szezonális hangulatzavarban szenvedőknél a késő őszi, téli időszakban. Így az erre hajlamosító genetikai tényezők, az ezekhez kapcsolható személyiség- és temperamentumjellemzők kismértékben kevésbé lesznek jelen az ennek megfelelően nyáron, illetve ősszel született gyermekekben. A hatás, bár csekély, mindenképpen fontos lehet a kedélybetegségek hátterének megértésében, a lényeg, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki ezek a zavarok – összegezte a kutató.

forrás: otvenentul.hu